Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár könyvtári tevékenységére vonatkozó gyűjtőköri szabályzata

(frissítve: 2026. március 30.)

Jelen szabályozás a Szegedi Tudományegyetem (a továbbiakban: Egyetem) szervezeti egységeként működő SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár (a továbbiakban: Könyvtár) Szervezeti és Működési Szabályzatának részét képezi, annak II. – könyvtári tevékenységgel foglalkozó – fejezetét fejti ki részletesebben.  E dokumentum egyben a könyvtári stratégiai terv egyik legfontosabb eleme, hiszen az intézmény működését hosszútávon meghatározza.

1. A Könyvtár típusa, jogállása, feladatai

A Könyvtár a 2011. évi CCIV., a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 11. § (2) alapján működő felsőoktatási könyvtár, amely egyben – az 1997. évi CXL., a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvénynek megfelelően – nyilvános könyvtári feladatokat is ellát. A Könyvtár jogállását a Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata, rendszerét, működését és részletesen meghatározott feladatait saját Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Feladatait a 30/2014., az országos múzeum, az országos szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatairól szóló EMMI rendelet pontosítja.

A fentiekből következően legfőbb feladatai:

1.1. Az SZTE központi, önálló oktatási és tudományos szolgáltató intézményeként az Egyetem szakirodalmi és könyvtári információs ellátásának biztosítása, részben saját gyűjteményeivel és szolgáltatásaival, részben más könyvtárakkal és szolgáltatókkal együttműködve.

1.2. Nyilvános könyvtárként az Országos Dokumentumellátó Rendszer (ODR) működtetésében való részvétel, valamint nyilvános könyvtári feladatok ellátása.

2. A Könyvtár helye és társadalmi környezete

A Könyvtár különféle feladatainak ellátása során elsődleges célcsoportja az SZTE polgárai: az Egyetem által meghirdetett bármely képzésre beiratkozott hallgatók, az oktatók, kutatók, és minden egyetemi dolgozó. Nyilvános könyvtárként – együttműködve elsősorban a megyei és városi közművelődési könyvtárral (Somogyi-könyvtár), a régió és az ország további könyvtáraival, beleértve a nemzeti könyvtárat és az országos szakkönyvtárakat is – elsősorban a város és a régió, de az Országos Dokumentumellátó Rendszer keretében az ország lakosságát is szolgálja. Az Egyetemen belül szakmai támogatást nyújt a különféle okokból fizikailag más helyen található, de könyvtárként működő egyetemi egységeknek és felvállalja az Egyetem szakirodalmi információval kapcsolatos sokoldalú igényeinek kezelését.

3. A Könyvtár állománygyarapítása, gyűjtőköre

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár folyamatos, az egyetemi oktatás és kutatás igényeit messzemenően figyelembe vevő állományelemzéssel, tervszerű gyarapítással fejleszti állományát, ennek költséghatékonysága érdekében tagja az EISZ nemzeti konzorciumnak, illetve egyes szakterületi beszerzésekre irányuló egyéb más konzorciumoknak.

3.1. Gyűjtőkör szakterületi szempontok alapján

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár számára a Szegedi Tudományegyetemen folyó oktató- és nevelő-, valamint kutatómunka mindenkori igényei szabják meg az egyes tudományterületek szakirodalma, illetve a referensz, ismeretterjesztő, valamint a szépirodalmi művek gyűjtési arányait, a gyűjtés körének szélességét és mélységét. A Könyvtár a vonatkozó országos jogszabályok, az Egyetem által meghatározott kritériumok, konzorciumi megállapodások alapján megfelelő terjedelemben, példányszámban, mélységben és összetételben gyűjti:

3.1.1. az Egyetem 12 karán kutatott és oktatott tudományterületekhez és azok határterületeihez illeszkedő, csaknem az összes tudományterületet lefedő, igény szerint válogatott hazai és külföldi szakirodalmat;

3.1.2. az egyetemi hallgatók (BA, BSc, MA, MSc, PhD) tanulmányaihoz és általános műveltségének elmélyítéséhez szükséges dokumentumokat, az oktatásban használt jegyzeteket, tankönyveket, oktatási segédleteket, valamint a pedagógusképzéshez szükséges pedagógiai, ill. közoktatási dokumentumokat;

3.1.3. az általános és szakmai tájékoztatáshoz szükséges hagyományos és elektronikus belföldi és külföldi információforrásokat, abban az értelemben is, hogy ezeket nem csupán megvásárolja, hanem közvetítőként előfizetői hozzáférést biztosít azokhoz;

3.1.4. az oktatók, hallgatók és egyetemi dolgozók, valamint a kutatási és önművelési célból a könyvtárat felkereső olvasók tudományos és műveltségi látókörét szélesítő, magas szintű tudományos és ismeretterjesztő irodalmat;

3.1.5. teljességre törekvően a hazai szépirodalmat, valamint az Egyetem irodalmi és nyelvi képzéseihez szükséges válogatott külföldi szépirodalmat;

3.1.6. az egyetemi tudásvagyon megőrzőjeként és szolgáltatójaként:

• minden egyetemi kiadvány meghatározott példányszámát;
• az intézményben a diploma-, és fokozatszerzés feltételeként benyújtott dokumentumokat:
  • szakdolgozatokat,
  • doktori disszertációkat,
• az Egyetemen folytatott tudományos munka során keletkezett, az itt alkalmazásban álló kutatók és oktatók által publikált tudományos műveket, kutatási adatokat,
• a városhoz illetve a régióhoz kapcsolódó dokumentumokat,
• a Könyvtár különgyűjteményei fejlesztését szolgáló dokumentumokat, a következő vonatkozásban:
  • az Egyetem történetére vonatkozó dokumentumokat:
    • az Egyetem történetével kapcsolatos kiadványokat, (kéziratos) dokumentumokat, fényképeket és egyéb információhordozókon rögzített dokumentumokat;
    • az Egyetemnek és elődintézményeinek bármely technikával készült saját kiadványait.

3.1.7. A Könyvtár különgyűjteményeinek gazdagítását szolgáló kiadványokat:

• társadalomelmélet:
  • (elsősorban XX-XXI. századra vonatkozó) társadalomelméleti, eszme- és politikatörténeti munkákat,
  • a határokon túli magyar kisebbség és a Közép- és Délkelet Európában élő nemzeti etnikai kisebbségek történetét és jelenét feldolgozó munkákat,
• hadtörténeti műveket;
• a hispanisztikakutatást támogató nyelvészeti, irodalmi és történeti szakirodalmat;
• az altajisztika oktatásához és kutatásához szükséges kurrens magyar és nemzetközi szakirodalmat, beleértve az általánosabb orientalisztikai műveket is;
• az osztrák irodalom és kultúra oktatásához és kutatásához szükséges szak- és szépirodalmat;
• muzeális dokumentumokat, valamint az azokhoz kapcsolódó kutatásokhoz és a nyomtatványok feldolgozásához szükséges szakirodalmat;
• a zenei képzést támogató szakirodalmat, kottákat és hangzó anyagokat;
• az Európai Unió hivatalos dokumentációs anyagát;
• a hazai és külföldi hallgatók nyelvtanulását és kulturális beilleszkedését támogató dokumentumokat;

3.1.8.   a szabadidő eltöltését szolgáló dokumentumokat.

3.2. Gyűjtőkör dokumentumtipológiai szempontok alapján

A Könyvtár a feladatok ellátásához szükséges dokumentumok lehetőleg minden típusát gyűjti és szolgáltatja, mint:

3.2.1. nyomtatott dokumentumok:

• könyvek és könyvjellegű kiadványok;
• időszaki kiadványok;
• aprónyomtatványok (egyetemtörténeti, könyvtártörténeti témában);
• kották;
• térképek;

3.2.2. audiovizuális dokumentumok;

3.2.3. elektronikus dokumentumok (számítógéppel olvasható ismerethordozók, tananyagok, adatbázisok, online elérhető elektronikus dokumentumok) és azok hozzáférési jogosultságai,

3.2.4. egyéb dokumentumok:

• szakdolgozatok, disszertációk;
• szenátusi jegyzőkönyvek;
• kéziratok, hivatalos dokumentumok;
• fényképek;
• kartográfiai eszközök.

3.2.5. egyéb, az egyetem története szempontjából fontos tárgyi emlékek.

3.3. Gyűjtőkör kronológiai szempontok alapján

3.3.1. A Könyvtár a gyűjtés időhatárainak meghatározásában a kurrens dokumentumokat részesíti előnyben.

3.3.2. Korábbi kiadású művek esetében a beszerzésnél az alábbi főbb okok a mérvadóak:

• példányszám-kiegészítés az olvasói igények jobb kielégítéséért;
• új szak alapítása vagy tudományos kutatási irány meghatározása az intézményben;
• hiányzó vagy elveszett kötetek, sorozat-tagok pótlása;
• egyetemtörténeti érdek;
• különgyűjteményi érdek.

3.4. Gyűjtőkör a példányszám szempontjai alapján

A példányszám a szakok, ill. kutatási területek sajátosságait (hallgatói létszám, szaktárgy vagy általánosan művelő kötelező szakirodalom) ismerő szakreferensi hálózat, továbbá a felhasználók napi igényeivel szembesülő tájékoztató- és olvasószolgálat észrevételei, javaslatai, valamint  az állomány monitorozása alapján kerül meghatározásra. Az elektronikus dokumentumok beszerzése esetén elsősorban a többfelhasználós illetve az Egyetem teljes IP-tartományára kiterjedő opciók kapnak prioritást.

3.5. Gyűjtőkör a nyelvi szempontok alapján

A Könyvtár

3.5.1. a magyar szépirodalom gyűjtésében teljességre törekszik;

3.5.2. az oktatást szolgáló szakirodalom esetében a magyar nyelvű alapvető szakirodalom beszerzésében teljességre törekszik, de válogatva minden tudományterület legalább angol nyelvű alapvető szakirodalmát is beszerezni kívánja;

3.5.3. az egyes kutatási témák esetében törekszik az illető szakterület alapvető idegen nyelvű szakirodalmát válogatva beszerezni;

3.5.4. az Egyetem idegennyelvi és irodalmi képzéseit (angol, német, osztrák, francia, olasz, spanyol, latin, szláv és keleti nyelvek) megfelelő nyelvű szak- és szépirodalom és a nyelvtanulást segítő dokumentumok beszerzésével támogatja.

3.7. Gyűjtőkör archiválási szempontok alapján

3.7.1. A Könyvtár gyűjteményéből tartalmi avulás címén sem selejtezhetőek

• a 22/2005. (VII.18.) NKÖM rendelet alapján védetté nyilvánított (muzeális) és különleges értékkel bíró (unikális) dokumentumok;
• az intézmény tevékenységéhez kapcsolódó dokumentumok (Egyetemi Gyűjtemény);
• kéziratok;
• az egyetemtörténeti dokumentumok (fényképek, iratok stb.);
• egyetem-, ill. tudománytörténeti szempontból jelentős hagyatéki állományok;
• a tudománytörténeti szempontból jelentős kiadványok egy példánya.

3.7.2. A Könyvtár törekszik az alábbi kiadványok hosszútávú megőrzésére:

• az intézmény képzéseihez szükséges hazai és külföldi szakirodalom, figyelembe véve az Egyetem képzési profiljának, tantárgyszerkezetének változásait;
• a tudományos kutatáshoz szükséges szakirodalom;
• az általános tájékozódás, ill. tájékoztatás időszerű dokumentumai (referensz kiadványok);
• szakkönyvtári feladataiból adódóan a magyar szépirodalmi művek, különös tekintettel a könyvészeti szempontból jelentős kiadásokra;
• a szakterületi, kulturális, ismeretterjesztő szempontból, valamint a köztájékoztatás szempontjából jelentős, ill. forrásértékű időszaki kiadványok;
• a különgyűjtemények állományába tartozó dokumentumok.

3.7.3. Időleges megőrzés alá esnek:

• a szórakoztató irodalmi kiadványok egyedi elbírálás alapján;
• a hosszútávú megőrzés alá nem eső periodikumok.

3.8. Gyűjtőkör használati szempont alapján:

A Könyvtár
3.8.1. helyben szolgáltatja:

• a periodikumokat;
• a referensz könyvtár részét alkotó kiadványokat;
• az alapvető kézikönyvek, szótárak, tankönyvek (segédkönyvek) egy-egy példányát;
• a muzeális és védett dokumentumokat;
• a nagy értékű dokumentumokat;
• a nagy méretű kiadványokat (42 cm gerincmagasság fölött);
• a csak könyvtári hálózati tartományban használható e-dokumentumokat, adatbázisokat;
• különgyűjteményei egyedi értékkel rendelkező köteteit;
• a kézirattári dokumentumokat;
• az önállóan megjelent audiovizuális dokumentumokat;
• a vizuális dokumentumokat (fényképek, diák, negatívok);

3.8.2. igény és lehetőség szerint több példányban kölcsönözhetővé teszi

• az oktatáshoz, tanuláshoz, kutatáshoz szükséges alapdokumentumokat, szak- és tankönyveket, jegyzeteket, segédkönyveket;
• a szépirodalmi és szórakoztató irodalmi, valamint az ismeretterjesztő műveket.

3.9 Fő és mellékgyűjtőkör

3.9.1. Fő gyűjtőkör:

A fő gyűjtőkörbe tartoznak azok a dokumentumok, amelyek a Könyvtár tudományos és oktatási feladatainak ellátásához nélkülözhetetlenek, amelyekkel az Egyetem polgárainak szakirodalmi ellátását és nyilvános könyvtári feladatainak ellátását biztosítja. Az ide sorolt dokumentumok alkotják a gyűjtemény törzsanyagát. Az egyetemtörténeti, valamint az Egyetem tevékenységéhez kapcsolódó dokumentumok valamennyi témakörben a fő gyűjtőkörbe vagy törzsanyagba tartoznak.

3.9.2. Mellékgyűjtőkör:

A Könyvtár mellék-gyűjtőköre felöleli a fő szakterületekhez kapcsolódó határterületeket, valamint az általános ismeretterjesztő műveket. A gyűjtés minden dokumentumtípusra kiterjedhet, amelyeket válogatva és kurrensen kell beszerezni. A közoktatás tankönyveit és más taneszközeit a Könyvtár az Egyetem tanárképző tevékenységével összehangoltan gyűjti.

4. Az állománygyarapítás módjai

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár állománya vétel, ajándékozás, (belföldi és nemzetközi) csere, közgyűjteményi fölöspéldányok, saját kiadvány illetve a kötelespéldány-szolgáltatás révén gyarapszik.

4.1. Vétel

A rendelkezésre álló pénzforrásokat (költségvetés, bevételek, pályázat) megosztva kell előirányozni a folyóiratok és az egyéb dokumentumtípusok beszerzésére. Az Egyetemen az egyetemi polgárok által bármely állami, egyetemi, alapítványi, pályázati stb. forrásból vásárolt, beszerzett dokumentum a Könyvtár gyűjteményének részét képezi, akkor is, ha az fizikailag az Egyetem más egységeiben kerül elhelyezésre.

4.2. Kötelespéldány
Kötelespéldányt kap a Könyvtár

• egyetemi kötelespéldányként a 7/2017. (XII.19.) sz. rektori-kancellári együttes utasítás a Szegedi Tudományegyetem érdekkörében megjelent művek kötelespéldányai gyűjtésének, beszolgáltatásának és tárolásának rendjéről szóló rendelkezés alapján az Egyetemen működő egységek kiadványaiból (2 példányt),
• a kötelespéldány-szolgáltatás keretében az MNM KK-tól. A 717/2020. (XII. 30.) a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról, megőrzéséről és használatáról szóló Kormányrendelet alapján egy sorozaton osztozik tudományterületek szerinti felosztásban a pécsi illetve a szegedi egyetemi könyvtár.

4.3. Ajándék, hagyaték

A Könyvtár, gyűjtőköri elveinek és gyűjtési határainak szabályozott keretek között tartása érdekében fenntartja válogatási illetve visszautasítási jogát mindennemű ajándék és hagyaték esetében. A Könyvtár beépíthet állományába ajándékként vagy hagyatékként beszerzett teljes gyűjteményeket, gyűjteményrészeket, amelyek olyan tudományos, történeti illetve művelődéstörténeti értéket képviselnek, mellyel a Könyvtár gyűjteményi értékét növelik a szabályzatokban meghatározott szolgáltatások tükrében.

4.4. Fölöspéldány

A gyűjtemény esetleges hiányainak pótlása történhet más könyvtárakból selejtezett dokumentumok átvételével.

4.5. Csere

Kiadványcsere hasonló profilú hazai illetve külföldi intézményekkel.

4.6. Saját előállítás

A Könyvtár a szerzői jogi törvény betartásával saját állományából digitalizálva e-dokumentumokat, adatbázisokat állít elő, ill. saját kiadványt jelentet meg.

5. Az állománygyarapítás forrásai

5.1. a Könyvtár éves költségvetésében biztosított összeg;

5.2. a Könyvtár saját bevételei;

5.3. könyvtárfejlesztést célzó meghívásos pályázatok (ODR, NKA, Márai-program stb.);

5.4. nemzeti konzorcium, állami támogatás (EISZ);

5.5. a Könyvtár és/vagy az Egyetem egyes egységei részvételével létrejött konzorcium.

6. Az állománygyarapítási igények nyomon követésének módja

6.1. tanszéki, ill. intézeti igényfelmérés;

6.2. az oktatási tematika változásainak követése;

6.3. a szakterületek jellemző dokumentumtípusainak ismerete, és a változások követése;

6.4. honlapon elhelyezett online beszerzési űrlap (Olvasói beszerzési javaslat);

6.5. kapcsolattartás kiadókkal, adatbázis-szolgáltatókkal:

• próbahozzáférések kérése, használati statisztikák elemzése;
• kiadói katalógusok és ajánlatok figyelemmel kísérése;

6.6. állományhasználati statisztikák készítése, és azok elemzése;

6.7. a könyvtárhasználók összetételének változáskövetése;

6.8. könyvtárhasználói elégedettségmérések eredményei.

7. Muzeális dokumentumok nyilvántartása

A kulturális örökség védelméről szóló törvény (2001. évi LXIV. tv.) alapján a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma rendeletben szabályozta a muzeális könyvtári dokumentumok nyilvántartásának kötelezettségét (17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet). Ennek megfelelően a Könyvtár a gyűjteményében található, a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról szóló (22/2005. (VII. 18.)) NKÖM rendelet által meghatározott a muzeális dokumentumokat nyilvántartja, és a Muzeális Könyvtári Dokumentumok nyilvántartásába bejelenti.

8. Állományvédelem

A Könyvtár az állományvédelmi tervében foglaltak szerint rendszeresen monitorozza a gyűjteményében tárolt dokumentumok állapotát és fizikai környezetét. Mindent megtesz az állomány állagának megóvása érdekében. Fertőzésgyanú esetén elkülöníti, és megvizsgálja a veszélyeztetett dokumentumokat.  Szükség esetén szakértők bevonásával elhárítja a továbbterjedés veszélyét, gondoskodik a sérült dokumentumokról és lépéseket tesz, hogy az újbóli fertőzést megelőzze. A szolgáltatásból kivonni kényszerült dokumentumok lehetőség szerint digitalizálásra kerülnek.

A muzeális dokumentumok folyamatos állagmegőrzése érdekében az intézmény költségvetési és pályázati forrásokat egyaránt mozgósít.

9. Állományapasztás

A Könyvtár állományának selejtezése az 1-6. pontokban felsorolt szempontok figyelembevételével, a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendeletnek (A könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról) megfelelően, kidolgozott eljárásrend alapján történik. A selejtezés során figyelembe veendő szempontokat, a követendő munkamenetet, a szükséges dokumentációt a Könyvtár folyamatleírásai tartalmazzák.

10. Záró rendelkezések

Az állomány szabályszerű gyarapításáért a Könyvtár főigazgatója, általános főigazgató-helyettese és az állománygyarapítási, a szakreferensi és a különgyűjteményi osztály vezetői a felelősek. A Könyvtár fő gyűjtőkörének módosítását az Egyetemen művelt és tanított tudományterületek megváltoztatása indokolhatja. A Könyvtár gyűjtőkörét 5 évenként felül kell vizsgálni és a szükséges módosításokat el kell végezni.

A levéltári terület gyűjtőköri szabályzata Levéltári Gyűjtőköri Szabályzat címen külön dokumentumban került meghatározásra, mely elérhető az intézmény honlapjáról.

Dr. Nagy Gyula főigazgató