2025. december 3-án az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár levéltári egysége és az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar közös szervezésében kartörténeti konferenciára került sor a Banga Ilona Egészségtudományi Képzési Központ F50. szemináriumi termében. A rendezvény a XXXI. Szent-Györgyi Napok hivatalos programsorozatának részeként valósult meg.
A konferencia célja az volt, hogy a kolozsvári orvosképzés 18. századi megalapításától a szegedi intézményrendszer kialakulásán át a 20. századi klinikai és intézeti fejlődésig ívelő intézménytörténeti folyamat főbb állomásait levéltári forrásokra és tudománytörténeti kutatásokra támaszkodva mutassa be.
A rendezvényt Prof. Dr. Lázár György dékán köszöntője nyitotta meg, amelyben kiemelte az intézménytörténeti emlékezet szerepét a kar identitásának formálásában.
Az előadások a kar történetének különböző korszakait és aspektusait vizsgálták.
- Dr. Petri András a Sebészeti Klinika 1921 és 1945 közötti történetét mutatta be.
- Vajda Tamás a kolozsvári orvos- és sebészképzés 1919-ig tartó időszakán keresztül ismertette a szegedi orvosi fakultás történeti eredetét.
- habil. Miklós Péter Dávid Lajos professzor pályáján keresztül a tudományos munka és a mindennapi egyetemi élet kapcsolatát elemezte.
- Dr. Nógrádi Antal a morfológiai intézetek alapításának történetét vizsgálta a második magyar egyetem keretei között.
- Dr. Jancsó Gábor a Jancsó-család több generáción átívelő tudományos munkásságát mutatta be.
- Toth Szilárd (Babeș–Bolyai Tudományegyetem) a magyar gyógyszerészhallgatók 1944–1945 közötti németországi vándorlásának történetét ismertette.
A konferenciához kapcsolódóan nagyméretű plakátból álló, paravános installációs kiállítás is megvalósult, amely a kolozsvári és szegedi orvosképzés intézménytörténetét dokumentumok és fényképek segítségével mutatta be.
A rendezvényen az orvosi kar oktatói és hallgatói, az egyetem több szervezeti egységének munkatársai, hazai egyetemi levéltárak képviselői, valamint a Babeș–Bolyai Tudományegyetem előadója vett részt. A konferencia alkalmat teremtett a levéltári forrásfeltárás és az orvostörténeti, klinikatörténeti kutatások közötti szakmai párbeszéd erősítésére.